
most, hogy mar csak par nap van vissza a hazamenetelbol, kibukott a fiubol, hogy o vissza akar majd jonni EGYEDUL.
mondjuk en eleve nem akarnek ide visszajonni, ez korrekt, de meg az eselyt se adta meg ra, nem is akarna engem, akkor sem, ha hajlando lennek vissza jonni.
nem letezik szerelem
lassan ket es fel eve vagyunk egyutt, es sutba dobja a penzert.
mert ez volt az ok, ugye, a penz.
ezert akar visszajonni ide, ahol o is [sajat bevallasa szerint] utal lenni, csak azert, mert, ha itt el meg tud venni mindent sz@rt amit akar. meg, hogy nem kell felni a jovotol.
szval ma este a merlegen egy: ketesfeleveskapcsolat versus sokpenz
es most sirva irom ezt le, mert o mar valasztott, csondben, egyedul, en pedig meghalok.
es kozben rajovok, hogy mekkora picsa is vagyok/voltam.
UPDATE: 21:10 : meggondolta magat, mikor visszajott a furdesbol. egyszeruen nem lehet rajta kiigazodni. :[
mostanaban nem sok minden tortenik, varom, hogy szabaduljunk hazaindlhassunk mar vegre. meg azt is, hogyha otthon leszunk, akkor rendbejojjon ''minden''. szep remenyek igaz-e?...
addig meg marad a maro remeny, hogy hatha.
de en barmit is gondolhatok, mert nincs kivel megosszam. mert ő senki nem kivancsi ra[m].
hat kedves naplom, ez van velem mostansag. csupa szep es jo.