
''Akasztott embernek lába se éri a földet.''
Besenyő
tegnap este a barátom nagyon szomorúan jött haza, mert nem mentek jól a munkahelyén a dolgok, és kérdezte, hogy miért van az, hogy mások szerencsésebbek egyeseknél, erre én kifejtettem a véleményemet erről.
valami ilyesmit mondtam:
minden lény aki leszületik a Földre, okkal teszi azt. mindenkinek van egy életcélja, amit teljesítenie kell azalatt az idő alatt, amennyi ki van szabva neki.
bármi ami történik vele élte során az nem véletlen, hanem sorsszerű, és azért történik úgy, hogy tapasztaljon, és ezáltal tanuljon belőle.
az életkörülmények amibe beleszületsz az is terv szerinti, és nem véletlen születtél szegény, gazdag, magyar, angol, afrikai éhező, indiai nyomornegyed lakó, vagy amerikai milliárdosként [ez persze nem jelenti azt, hogy ezen nem is változtathatsz, sőt].
azért születünk ide le, hogy tanuljunk, a Föld olyan, mint egy iskola, és az életeink olyanok, mint a tanévek.
ha nem teljesítjük az arra az életünkre kitűzött ''tantervet'', akkor nem fog fejlődni a lelkünk, és a következő életünkben újra azokkal a problémákkal fogunk találkozni, amik elől eddig menekülni próbáltunk [ezt hívják karmának]. ez addig van így, amíg szembe nem nézünk azokkal a dolgokkal amiket meg kell oldanunk, át nem megyünk olyan élmenyeken, amiket meg kell tapasztalnunk, ahhoz, hogy továbblépjünk.
amikor már a lelkünk eljutott egy olyan szintre, hogy megtapasztalt/megtanult mindent, amit itt e földi léte során meg tudott, akkor hívják úgy ilyenkor a buddhisták az illetőt, hogy megvilágosodott ember. azt mondja a buddhizmus, hogy miután egy személy megvilágosodott, ő maga döntheti el, hogy újra le akar-e születni a Földre [hogy segítsen a többi embernek a megvilágosodás útjának keresésében], vagy tovább lép, egy új szintre.
ez az én véleményem az élet értelméről.
szerintem ez nagyon logikus, legalábbis sokkal logikusabb, mint, az, hogy csak egyszer megszületsz, és leélsz egy értelmetlen kaotikus életet, aztán meghalsz, és vége. ennek így semmi értelme nem lenne, akkor az ember tényleg kérdezhetné magától, hogy akkor ennek itt most mi is volt az értelme??
mai mottóm:
élj a mának, felejtsd a tegnapot, hagyd a holnapot...
mai mottóm:
itt a fülnek is fala van*
*kedves, régi, elvesztett barátnőmtől
mai mottóm:
mai mottóm: