
ez a dal olyan, mintha csak rólunk szólna [gyerekek és kávé nélkül természetesen]
I think the kids are in trouble
Do not know what all the troubles are for
Give them ice for their fevers
You're the only thing I ever want anymore
Live on coffee and flowers
Try not to worry what the weather will be
I figured out what we're missing
I tell you miserable things after you are asleep
It's a Hollywood summer
You never believe the shitty thoughts I think
Meet our friends out for dinner
When I said what I said I didn't mean anything
We belong in a movie
Try to hold it together 'til our friends are gone
We should swim in a fountain
Do not want to disappoint anyone
I was afraid, I'd eat your brains
I was afraid, I'd eat your brains
'Cause I'm evil
'Cause I'm evil
I'm a confident liar
Had my head in the oven so you'd know where I'll be
I'll try to be more romantic
I want to believe in everything you believe
I was less than amazing
Do not know what all the troubles are for
Fall asleep in your branches
You're the only thing I ever want anymore
olyan kedves volt ma a főnököm Dave. látta, hogy szétment az esernyőm [ szél, eső kombó] és adott nekem egyet, azt mondta neki sok van. de nem is akármilyet, önműködős, meg kell nyomni rajta egy gombot és magától kinyílik, meg összecsukódik, és strapabíró, nem, mint az én ex 1 fontos esernyőm :)) kicsit érzelgős lettem tudom, de tényleg jól esett a kedvessége. aztán elgondolkodtam azon, hogy engem olyan könnyen le lehet venni a lábamról [nem szó szerint :D] egy kis kedvességgel, túl hamar ellágyulok, ha májkul is okoz valami fájót nekem, csak kedveskednie kell egy ideig és én elfelejtek mindent. nem biztos, hogy ez olyan jó tulajdonságom, szerintem néha túl naiv vagyok.
más. ma ez a szám a hangulatom.
habár mikor a szakadó esőben fel a hegyre kaptattam szanaszét tort esernyővel akkor ezt játszotta az mp3-mom:
komolyan szerintem erre a zenére lehet legjobban szakítani. nem mintha ez olyan jó dolog lenne.
ahogy hallgatom ezt a számot a hangulatom sötétül. legszívesebben mindenkit elsöpörnék az utamból, és csak ordítanék egy hegy tetejéről bele a végtelen hóviharba a szürke ég alatt.
vicces ahogy visszaolvasom magam. káosz.
asszem az ősszel kezdek beemósodni. pedig mennyire nem szeretném. :(
na akkor még kettő ilyet, ha már bréking bendzsamin :D
májkul rám hatása ez a zene. megmondta a véleményemet.
nem tudom beágyazni ezt a videót ide, de attól fuggetlenul még nézzétek meg, hallgassátok :)
azert rossz, hogy nem otthon elek, mert igy csak ket nap elteltevel ertesulok olyan hirekrol, mint peldaul, hogy Cseh Tamás meghalt.
apukamra emlekeztetett, mert o nagyon szerette Cseh-t. amikor kicsi voltam sokszor hallgattuk egyutt. es most szomoru vagyok. valahogy sosem gondoltam, hogy o meghalhat.
ilyenkor mindig bánom, hogy nem tudok franciául.
ezt hallgatom, már vagy 3-jára egymás után, és közben bámulok ki az ablakon, az esőbe. és élvezem a hűsítő esőszagú fuvallatot, ami összeborzol; kívül, belül.
közben a '30-as évekbe képzelem magunkat, egy kicsit homályos, de cirádás táncparkett. tánc. és zene. hullámos, tűzdelt, világosbarna haj. fekete lakkcipő. térdig érő, vajszínű szoknya. szmoking és csokornyakkendő. százéves mosoly. forgás és bókok. meghajlás és taps.
ma ilyen visszaemlekezos napot tartok asszem. Zorant hallgatok es emlekezem.
''emlekszem megfogadtam, nem is baj. lesz nevem s penzem egyszer meg. fenyek kozt allok, s halkan szol egy dal, s akkor majd te is szeretnel. de a saros kis utcankban epp csak egy-ket lampa eg. en mindig faztam, ha rad vartam, s tel illatat erzem meg...''
ma nem vagyok vidam. es haza akarok menni. haza? de hova? nincs is otthonom. sehol nem vagyok otthon...
ui: apukamtol eddig 3 ajandekot kaptam:
gitar
Zorán hangkazetta
sal
az elso kettoert igazan halas vagyok, a salat pedig meg nyaron is hordom [legalabbis amig a uk-ban maradunk biztos... xd] szoval vegulis megerte, hogy van egy apam...
most ilyen a hangulatom:
én: tok jo hangja van Dave Gahan-nek, nem?
Májkul: ja, olyan depeche mode-os
én: ...